Dusnokról röviden

Dusnok Solt és Bodrog vármegyék között terült el, a 16. században közepes méretű falunak számított. A mai Lenes erdőben, a falu középkori helyén néhány magyar és katolikus délszláv (rác) család talált magának menedéket.
A község etnikai összetétele az első összeírások névanyaga alapján fele-fele arányban lehetett rác és magyar, 1730-ban az egyensúly megbillent a szláv nevek javára. Az utóbbi években rohamosan változott az arány: a dusnoki szláv eredetű lakosok 95-98 %- a magyar anyanyelvűnek vallja magát. Beszélt nyelvük nagyon messze került a horvát nyelvtől, főleg az irodalmi nyelvtől, amelyet az általános iskolában ma is tanítanak.
A dusnokiak rácnak mondják magukat, a faluban ezzel kapcsolatban nincs is megosztottság. Hagyományaikban, kultúrájukban ezt a rokonságot keresik.
Dusnok szláv eredetű helységnév, a dusenik szó magyarosodott alakja, jelentése lélekváltó. Olyan szolgálatot, szolgákat jelent, akiket a meghalt földesúr még életében vagy végrendeletében szabadon bocsátott, illetve szolgául más egyházi javadalmaknak ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy halálának évfordulóján lelki üdvösségéért gyászmisét mondjanak, és halotti tort rendezzenek.
A falu nyugati részén terül el Elegyurpuszta, Hallerpuszta és Budzsak. A puszta mögött hatalmas erdő húzódik le a Dunáig, melyet Lenesnek neveznek.
A falu keleti részén van Papföld, Baja felé pedig Borsoshátpuszta és Izsákpuszta terül el. Dusnok jelenleg 3441 lelket számlál. A lakosok római katolikus vallásúak. Csak egy templom van a községben. A falunak van egy gyülekezete imaházzal, ahová a nazarénusok járnak. A településnek nagyon kis hányada gyakorolja ezt a vallást, csupán 5-6 családról van szó.

Dusnok adottságai

Dusnok Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján helyezkedik el, a kalocsai Sárköz egyik Vajas menti faluja.
Bajától 25 km-re, Kalocsától 18 km-re található. A település autóval és autóbusszal egyaránt könnyen megközelíthető.
Dusnokot érinti az 51. sz. főút, melyet az M9-es autóút és a Szent László híd köt össze a 6. sz. főúttal.
Természetföldrajzi szempontból a terület a Duna-Tisza közében a Kiskunság déli részéhez tartozik.
Környéke jellegzetes folyó menti táj, felszínét a Duna, a Vajas és az Őrjeg vizei alakították ki.
A falu földje jól termő, iszapos, kiválóan alkalmas földművelésre. Fő ágazata a paprikatermesztés, de termesztenek itt szőlőt, vöröshagymát és paradicsomot is.
A TSZ-ek megjelenésével a ház körüli baromfitenyésztés mellett megindult a nagyüzemi tenyésztés is.
Vízi szárnyas telepet és keltetőt építettek. Később Lenesen az erdő- és vadgazdálkodás a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodás kezébe került.